Tanárok, szülők, diákok! Ti vagytok az esély, a megérdemelt jobb jövőre!
"És annyi balszerencse közt, Oly sok viszály után, Megfogyva bár, de törve nem," 

A zavarkeltő verőlegényekkel szemben hasonlóképpen nem léphetünk fel, ez nem a mi műfajunk...
Ám de! Ha pofon vágnak, eleshetünk, és nem ütünk vissza, mert az erőszakra nem válaszolunk erőszakkal. Nem engedjük, hogy verekedés legyen egy tömegrendezvényen! Bár tudjuk, hogy a provokátorok célja pontosan ez lenne...egy tömegverekedést lehet karhatalommal oszlatni. ...kérdezem: mi történik akkor, ha egyoldalúan kezdenek verni bennünket?! Több tízezer ember megverését nézi végig a rendőrség és semmit nem tesz?! A tömegből senki nem szól vissza, senki sem üt vissza, mindenki egyszerre a magasba emeli a kezét és csöndben tűri az idegenektől ok nélkül kapott pofonokat ...hmmm... nyilván a világsajtó is jelen lesz, ez nem is kérdés. 

A tömeg lassan halad előre lépésről lépésre... 
Nincs erőszak, nincs visszaütés, nincs hangos szó, némán csöndben halad a hatalmas tömeg a cél felé, megállíthatatlan. 

Ez a mi legnagyobb erőnk, a becsület és a csend hangja, ebből ne engedjünk! Így legyőzhetetlenek leszünk, semmilyen fondorlatos aljassággal sem állítható meg egy ekkora embersereg! Ehhez nagy fegyelem kell, de tudom, hogy megéri tisztességesen, becsülettel, halkan és csendben az országunk jövőjéért ésszel küzdeni.