Azért írok Neked, mert gyerekkori nagy vágyam, hogy nekem is legyen egy ilyen főzőversenyem. Igazán kiválóan tudok főzni, sajnos mostanában nem sok sikerrel, mert nincs miből. 
Próbálok 47 000-ből megélni, évek óta saját lábon állok.
Ám mostanában egy pár éve mintha ez a pénz zsugorodna, egyre kevesebbet ér. Mire kifizetem a rezsit, megveszem a gyógyszereket a szüleimnek, bevásárolok a nyugdíjas korú anyámnak, már nekünk rég nincs egy vasunk sem...de tudod ez az első, nehogy feljelentsen valaki, hogy nem gondoskodunk a két öregről (a férjem is keres, így már két jövedelmünk van, meg az Ő szülei is élnek még).

Már elsajátítottam a gyógyítást kézrátétellel, jól is megy, esténként simogatom a gyerekek hasát, míg el nem alszanak.

Délutánonként kimegyek a Habony térre, tudod ott van a Matolcsy-Orbán utca sarkán, üldögélek és nézegetem a Tiborcz- Mészáros utca között közlekedő kisvonatot, ami az apád nevét viselő stadionig közlekedik.

Jó nagy a park előtte, csupa arany szoborral, ott láthatjuk a "nagyjainkat": Szijjártó, Vajna Bandi, Rezsiszilárd, a kapuban szárnyakkal a tesódnak is igen szép mása ékeskedik. Mi tagadás, ragyog az egész város Tőletek! 

Álmaimban sem gondoltam volna a 2000-es évek elején, hogy a Tarsoly utcában csak koldusok lesznek, a város 2/3 része kőlevest főz, aki többet nyom mint 60 kiló, Mindenki tudja róla, hogy kormánypárti alkalmazott...

Tehát ez a szakácsverseny különösen nagy dolog lenne számomra, egyrészt végre főzhetnék, másrészt kivinném a családot, már a kóstolásokkal beraktározhatnának egy pár napra előre. 

Mire levelem végére érek, már nem is akarok saját főzőversenyt...csak a postaládákba egy belépőt , ami feljogosít egy tál étel elfogyasztására...ha kérhetem, ezt 9 millió példányban.

"Örülök" a tisztességtelenül megszerzett vagyonodnak, gratulálok a mérhetetlenül pimasz viselkedésedhez, sajnálattal állapítom meg, hogy a becsületet még nem sikerült beszerezned.

Ölel:
Ki mit főzött egye meg!