Már megint valaki...

aki nekem fontos itt  hagyja Magyarországot.

Leérettségiztem, nem is olyan könnyen, de megvan.
Süt a nap, alig hallható a falevelek lágy susogása, fekszem a pléden az illatos frissen nyírt füvön...hmmm... jól esik. Heverészek és nem gondolok semmire, csak arra, hogy itt most jó lenni.
Megszólal a telefon, elszállt a pillanat. Egy ismerősen csengő hang köszönt, a barátom Vili. 
-Te Réka hol vagy most, beszélnünk kell.
- Itthon a kertben, miért mi történt?
- Ezt személyesen, inkább odamegyek
-Jó  gyere! Útközben nem vennél  valami kaját?
- Viszek itthonról valamit , ha éhes vagy.
Ismét eltöttyedve nyúltam végig a pokrócon és azon gondolkodtam, vajon mi lehet Vilinek ilyen fontos, hogy visszajön?! Hiszen alig két órája ment el.
 Hamarosan megérkezett az én legkedvesebb barátom a kezében egy nagy tál illatos földieperrel.
Leült mellém és így szólt.
- Réka, képzeld ahogy hazaértem ma reggel tőled, ez a levél várt. 
- Mi áll benne, honnan jött?
- Egy hajótársaságtól. Még a télen jelentkeztem egy hajóra dolgozni, de már el is felejtettem, most meg itt van ez. Azt írják, hogy mehetnék az egyik óceánjárójukra "szobalánynak" 
-Hiszen ez szuper! -kiáltottam.
-Tényleg az, csak már 2 hét múlva indulni is kéne...nem ez a gond, hanem az, hogy 9 hónapig csak a hajón lennék.
-Ez miért baj? Tök jó, hogy nem kell állást keresned, úgy sincs.
-Réka, én még Pestig sem mentem el eddig egyedül, külföldön is csak egyszer jártam a szüleimmel, rendesen be vagyok rezelve, mindamellett, hogy valami rettentően szeretném is!
- Mitől parázol? Ez tényleg nagyon jó lehetőség nem csak dolgozni, de világot is láthatsz, mennyit fizetnek?
- Havi 1270 euro netto , költeni semmire sem kell, kaja meg szállás a hajón.
9 hónap, karácsonykor sem leszek itthon, csak jövőre tudok hazajönni, az bazi sok idő ám, heti 6 munkanap , napi 12 órában.Kihajtják a belem is. Hiába köt ki a hajó minden nap máshol, csak a pihenőnapon szállhatok ki,így  nem sokat fogok látni. Ez egy luxushajó Réka... Genovából indul, Barcelona, Marseille, Szicília,Róma, talán még Mallorca...gyönyörű lehet ha utas vagy ezen a hajón. Én viszont dolgozni mennék, életemben még egy napot sem dolgoztam, 18 éves vagyok..itthon semmi esélyem sincs arra, hogy egyáltalán munkát találjak. Mit csináljak? Ha elmegyek, a barátaimat sem látom sokáig, a szüleimet és a húgomat sem , el sem tudom képzelni...másfelől mit tudok tenni?!
- Figyelj Vili! Ha engem kérdezel, először is adj egy epret...menj el, mi itt leszünk. Fogalmam sincs , hogy én mihez kezdek, közmunkásnak nem megyek, az biztos, egyetemre meg nincs miből.Dolgoznom kell, csak még nem tudom hogy hol és mit. Biztosan tudunk majd interneten keresztül beszélni .Én nem haboznék, milyen másik opciód van?  Leginkább semmilyen...hát ez az.
- Londonban egy étteremben dolgozik a nagynéném, anya gyerekkori legjobb barátja Amerikában takarít házaknál, a szomszédunk Ausztriában van valami gyári melós, egy másik barátunk a családjával ment ki Svédországba, ők kórházban dolgoznak, én meg most lehet hogy egy hajón fogok...Pár éve nem gondoltam volna, hogy mire leérettségizünk menni kell ebből az országból, mert itt nincs munka, megélhetés. Képzeld anya azt mondta, hogy ha a húgom nagyobb lenne, Ő is jönne.
- Ez van, valamiből élni kell, ha nem itt, akkor máshol. 9 hónap alatt összegyűjthetsz tízezer eurót, aztán meglátod, hogyan tovább. Lehet, hogy én addig itthon fogok tengődni...ha tehetném, én is mennék veled, a szüleim nem tudnak eltartani, alig várták, hogy leérettségizzek, most meg itt vagyok a nyakukon, nem is tudom ,hogy mi lesz , de te menj.

6 komment