Két arc
Milyen is a két szülő arca?!
Az egyik: Gondoskodik az újszülött gyermekéről, ruházza, eteti, a széltől is óvja. Majd óvodába kerül a gyerek, ahol nem érzi jól magát,gyakran sír, mert leöntötték a ruháját véletlenül, vagy elvették tőle a ceruzát...ekkor a szülő berohan az óvodába és számon kéri az óvónőt, hogyan fordulhat ez elő?! ....később az iskolában sem sikerül a beilleszkedés zökkenőmentesen, amiből ez a szülő semmit sem vesz észre. Rendesen jár a gyerek iskolába, elég jól is tanul, zongoraórát vesz, otthon sokat készül, csendes, klasszikus értelembe vett "rendes gyerek". Este a vacsoránál nem beszélgetnek, mert evés közben nem beszélünk....ezt így tanulta meg a gyerek is. Vasárnap cukrászda vagy állatkert is dukál
A másik oldalról nézve ugyanez a példa: a szülő folyamatosan beszél az újszülött gyermekéhez, kérdezgeti mindaddig, amíg a gyerek nem kezd el beszélni és kérdezni. Ekkor a szülő már magyaráz, minden kérdést megválaszol, kornak megfelelő szinten képekkel is érzékelteti, gyakran vissza is kérdez. Az óvodában leöntik véletlenül a gyerek ruháját , vagy elveszik tőle a ceruzát. A gyerek ahogy hazaér, elsőként kérdés nélkül számol be a történtekről, ahol megemlíti a véletlenszerű ruhaleöntést, de már beszél is tovább (ezt a részt le is zárta) kérdést intéz a szülőhöz, amiben az iránt érdeklődik, hogyan kezelje a problémát, ha elveszik tőle a ceruzát...a szülő mielőtt válaszolna, megkérdezi, hogy mit tett a gyerek. Megnyugtató válasz érkezik:
- felálltam és hoztam egy másikat.
A szülő megdicséri gyermekét és leül vele beszélgetni, saját gyerekkori élményeit osztja meg a gyermekével , amit a kis óvodás tágra nyílt szemekkel hallgat és jól elraktároz. Nem kerül szóba sem, hogy bemenjen az óvodába, hiszen nincs miért...Az iskolában a gyerek gyorsan beilleszkedik, jól tanul. Néhány délutáni elfoglaltságot is kipróbál, amit a szülő ajánl, majd 3-4 közül Ő maga választ. Délután gyorsan házi feladatot csinál, barátok jönnek hozzá, vagy Ő megy el valakihez, még világosban hazaér. Este társasjátékozik a család, eközben megbeszélik a nap eseményeit, itt mindig minden kérdés terítékre kerül, így a szülőt is érdekli a gyerek napja, de a gyerek is már hallomásból ismeri az életben előforduló helyzeteket, problémákat, valamint az ehhez kapcsolódó problémamegoldó praktikákat is. Hétvége spontán kirándulás, vagy közösen megtervezett más program. Ennél a gyereknél a szülő magától soha nem megy be az iskolába, csak ha hívják...
Mindkét gyerek felnő, de az egyik belepottyan egy általa ismeretlen felnőtt társadalomba, ahol rengeteg olyan problémával találkozik, amit eddig nem ismert...a másik gyerek otthonosan mozog a felnőttek között, élvezi a kihívásokat, tele van energiával, határozott kézfogással mutatkozik be a szülő munkahelyén, míg az első példa által említett gyerek kint vár az utcán.
A kommunikáció a születés pillanatában indul gyermek és szülő között...ha ez elmarad, a lemaradás behozhatatlan.
